Stilus
„A mi sportunk az igazság órája!” - Pletser Ádám IFBB Men’s Physique versenyzővel beszélgettünk
Mire ez az interjú napvilágot lát, Pletser Ádám talán már győztesként tér haza a Santa Susannában megrendezett IFBB Európa Bajnokságról, csupán egy héttel azután, hogy a május 9-én rendezett Magyar Kupán az ő nyakába akasztották az aranyat.
Közvetlenül kiutazása előtt beszélgettünk Ádámmal, ahol a szakmai titkai mellett azt is megosztotta velünk, hogy számára a mentális felkészültség és önmagunk megismerése legalább olyan fontos, mint a vas és a tiszta étkezés. Hiszen, mint mondja, a legfontosabb dolgok fejben dőlnek el!
Muscle&Fitness:
Beszélgetésünk egyik apropója két nappal ezelőtt (május 9.) aratott győzelmed az IFBB Magyar Kupán, amihez ezúton is gratulálunk! Mesélj nekünk erről a megmérettetésről, számítottál a győzelemre?
P.Á.: A hivatalos Magyar Kupáról mindenképp érdemes tudni, hogy általában egy kvalifikációs verseny az utána következő Európa Bajnokságra. Kicsit hasonló, mint egy színházban a nagy premier előtti főpróba! Nekem is hasonló érzésem volt a versenyen, persze tudni kell, hogy ekkor még nem vagyunk tökéletes formában…
M&F: Vagy csak nem érzed úgy!
P.Á.: Nem, az igazság az, hogy mi direkt így készülünk, így időzítünk! Azt szokták mondani, hogy egy csúcsformát nem tudsz sokáig tartani, és ez az élet minden területére igaz. Az ember nem tud stagnálni, vagy fejlődik, vagy visszaesik. Ha én a Magyar Kupa hétvégéjére éleztem volna ki a versenyformámat, azt valószínűleg nem tudtam volna fenntartani, és mivel az Európa Bajnokság a leglényegesebb jelen pillanatban, ezért gőzerővel arra készülök!
M&F: Mikor lesz pontosan az idei EB?
P.Á.: Mi egészen pontosan május 16-án, szombaton este 8 órakor lépünk majd színpadra. A helyszín pedig már évek óta a spanyolországi Santa Susanna, egy gyönyörű tengerparti környezet, amiből mi semmit nem látunk, mivel általában a szállodában pihenünk.
M&F: Tavaly a 2. helyet sikerült megszerezned az akkori Európa Bajnokságon. Idén milyen reményekkel vágsz neki?
P.Á.: Így van, mindenképpen javulni kell, tehát meg kell nyerni! Úgy érzem erre minden esélyem meg is van, hiszem, hogy alapvetően bennem dől el, hogy mit tudok kihozni magamból a színpadon. Fejben és mentálisan maximálisan felkészültnek érzem magam, ami például tavaly hiányzott. A tavalyi volt az első nagyobb versenyem, akkor még úgy voltam vele, hogy nincs semmi vesztenivalóm, hát próbáljuk meg! Igazából magam is meglepődtem, hogy az én nyakamba akasztották az ezüstöt! Vicces visszanézni a videó felvételeket, amiken az látszik, hogy fülig ér a szám, és jobban örülök a második helynek, mint más az aranynak! Megmondom őszintén, hogy akkor még meg sem érdemeltem volna a győzelmet, mert nem álltam azon a szinten.
M&F: Valljuk be, nagy dolog, hogy ezt így elismered magadról! Most kanyarodjunk kicsit vissza a kezdetekhez, és mesélj kérlek arról, hogy kezdtél el foglalkozni magával a fitnesszel majd a versenyzéssel!
P.Á.: Egészen pontosan 2012. január elsején kezdtem el magával a sporttal foglalkozni, pusztán újévi fogadalomból! Régebben is sportolgattam persze, de volt egy 6-7 év az életemben, amikor nem csináltam semmit, azon kívül, hogy napi kétszer elgyalogoltam az irodába, ami 150 méter volt. Ezután fogalmazódott meg bennem, hogy kéne valamit csinálni, lementem a konditerembe, de rájöttem, hogy az egész rém unalmas, nem is értettem, hogy miért emelgetem a súlyzókat!
M&F: Hiányzott a motiváció?
P.Á.: Pontosan! Úgy érzem, hogy ez az egyik kulcs. A másik pedig, hogy sok helyen olvasni, hogy amit az emberi elme kigondol, azt meg is tudja valósítani, gondoltam tegyünk egy próbát! 2013 januárjában részt vettem egy személyiségfejlesztő tréningen, ahol le kellett írni egy célt, majd úgy elmesélni a többieknek, mintha már valóság lenne! Kicsit furcsa is volt kimondani, hogy 2013-ban én leszek a legjobb, a bajnok…aztán az lettem!
M&F: Miért pont a Men’s Physique kategóriát választottad?
P.Á.: Szerintem az életben nagyon sokan ott rontják el, hogy nem látják reálisan saját magukat, hogy ők miben lennének a legjobbak. Én nem vagyok egy testépítő karakter, nem tudok, sőt, nem is akarok az lenni!
M&F: Ez a genetikán múlik? Hogy kiből lesz testépítő?
P.Á.: Természetesen abszolút szerepet játszik benne! Nekem egyik hitvallásom az, hogy amikor kitűzünk magunk elé egy célt, akkor fel kell mérnünk, hogy megéri-e ez a cél a belefektetett időt, energiát, áldozatot. Őszinte leszek, nekem egy testépítői bajnoki cím nem érne ennyit, viszont a Men’s Physique abban is különbözik, hogy ha lemegyek az utcára egy melegítőben, akkor senki meg nem mondaná rólam, az alkatomról, hogy profi versenyző vagyok. Ez a hétköznapokban nem is baj, hiszen van egy civil foglalkozásom, egy egészséggel foglalkozó egyesület elnökeként tevékenykedem. Nekem a legfontosabb az „ép testben ép lélek” elv megvalósítása.
M&F: Szóval számodra a sport, és a fitnesz is egyfajta szellemhez köthető tevékenység?
P.Á.: Szerintem leginkább ahhoz köthető! Vegyünk egy példát! Nagyon sokan szeretnének fogyni, de általában ott rontják el a dolgot, hogy nem mentálisan változtatják meg az önképüket saját magukkal szemben, hanem belerokkannak egy radikális diétába. Sokkal eredményesebb pedig, ha először letisztázzuk magunkban, hogy mi a célunk, hova tartunk, és mit szeretnénk elérni. Amikor pedig már látom a célhoz vezető lépéseket, akkor működik! Én például kifejezetten hízékony alkat vagyok, ezért kicsit drasztikusabb diétát kell követnem.
M&F: Milyen étrendet követsz most, hogy ilyen közel az Európa Bajnokság?
P.Á.: Mindenkinek megvan a maga kis fortélya. Én személy szerint a halra esküszöm, úgyhogy egy nap megeszek körülbelül hatszor 150 gramm tilápiát, hozzá 100 gramm rizst, brokkolit, ilyesmit. Nem túl bonyolult! A lényeg, hogy időben el kell kezdeni a felkészülést, mint az edzés, mind pedig a táplálkozás terén! Minden diéta akkor fáj, ha nem lett jól előre megtervezve, egyébként sétagalopp!
Fontos, hogy képesek legyünk megkülönböztetni az alapvető szükségleteinket az „ego”-ból ránk törő vágyakkal és sóvárgásokkal! Ahogy mi táplálkozunk a versenyek alatt, az a szükségleteinket teljesen kielégíti, a többi csak rossz szokásból fakadó vágyakozás.
M&F: Az edzéstervedről is árulj el kérlek néhány kulisszatitkot!
P.Á.: Jelen pillanatban nincs kinevezett edzőm, de persze sokan vannak, akik segítik a munkámat! Amit érdemes tudni, hogy én például nem is kardiózom, csak súlyzós edzéseket végzek. Az atlétikát mondjuk nagyon szeretem, és imádok sprintelni, ezért annyi kardió volt jelen az életemben mostanában, hogy lefutottam a szabad levegőn tízszer 100 métert, és nagyon jól éreztem magam! Sokszor látom, hogy versenytársaim szinte haldokolnak a színpadon, és olyankor magamban felteszem a kérdést, hogy vajon ez megéri nekik?
M&F: Ez alapján úgy tűnik, hogy neked valamiért, talán mentális okokból, könnyebben megy a felkészülés. Mi a titkod?
P.Á.: Tudod, sokan nem figyelik magukat és ezzel öngólt rúgnak, és elmennek a felesleges önsanyargatás irányába, vagy az történik, amit az előbb említettem, hogy nem kezdik el időben a felkészülést, és néhány hét alatt akarják behozni hosszú hónapok munkáját. Ezért is jó egyébként a mi sportágunk, és ezért lenne érdemes minél több fiatalnak belecsöppennie, mert hihetetlen kitartásara, és önfegyelemre tanít, valamint segít abban is, hogy tudatosan és jól tudjunk tervezni határidőre. Nálunk egy határidő van: a színpad.
M&F: Te mennyire élvezed a színpadon töltött 10-20 percet? Van benned egyfajta exhibicionizmus?
P.Á.: Aki nem szereti a színpadot, az ne legyen versenyző! Én imádom az egész miliőt, olyankor mindig egy furcsa állapotba kerülök, átjár az „itt és most” érzése, hogy most kell megmutatnom és a legjobbnak lennem. Most is elfog egyfajta bizsergető érzés, ahogy erről beszélünk!
Ádám színpadon, a 2015-ös Magyar Kupán
M&F: A legelső versenyedre emlékszel még?
P.Á.: Persze! 2013-ban volt egy Fitbalance keretein belül rendezett verseny. Hat indulóból az ötödik lettem. De ez így volt jól. Én a kemény munkában hiszek, és örülök neki, hogy nem akasztották egyből a nyakamba az aranyat, és nem vittek pajzson körbe az Arénában! Nagyon fontos, hogy az ember maradjon meg embernek! Az alázatosságot is nagyon fontosnak tartom, hiszen a konditeremben mindig erősebb nálad a vas, mindig tudsz súlyt pakolni rá, és ez az élet minden területére igaz!
M&F: Jól gondolom, hogy van benned egyfajta spirituális véna?
P.Á.: Abszolút, de még mennyire! Én a diétát és a versenyt is úgy fogom fel, hogy nem túl akarom élni, hanem meg akarom élni minden egyes percét, és az örökös fejlődésben hiszek! Azon belül is a test és a szellem együttes fejlesztésének fontosságában. Meglehet, hogy Men’s Physique versenyző vagyok, de nem szeretnék egy üres edénynek tűnni!
M&F: Az Európa Bajnokság után mik a további terveid fejlődés és eredmények terén?
P.Á.: Szerintem az ember addig versenyezzen, amíg megvan benne az a tűz, ami az élet minden más területén is energiát ad, és visz előre. Kevesen tudják, hogy a versenyzésből nem lehet megélni, erre mi leginkább csak költünk! Ezzel persze semmi baj nincsen, de ezért fontos a hétköznapi életben is helyt állni! Ezért én azt mondom, hogy bár nagyon szeretek versenyezni és sokat fejlődök tőle, csak addig fogom csinálni, amíg nem hátráltat az úgymond civil munkámban. Hátráltatás alatt azt értem, hogy amíg a versenyzői karrieremmel járó ismertségem és elismertségem elősegíti a foglalkozásomat, addig mindenképp folytatom. Amikor azonban már nem nyújtja ezt a pluszt és a háttérbe szorítaná a civil munkámat az egyesület elnökségének az élén, akkor abbahagyom. Idén persze még biztosan indulok, hiszen hazánkban rendezik novemberben a Világbajnokságot, ami természetesen kötelező!
M&F: Mit tanácsolsz azoknak a fiataloknak, akik kacérkodnak a fitnesz és a testépítés világával, vagy akár csak az edzéssel?
P.Á.: Szerintem mindenképpen érdemes elkezdeni, hiszen alapvetően kevés olyan sport van, amit szinte egy életen át lehet űzni. A konditermi súlyzós edzés épp ilyen! Ennek ellenére elsőre nagyon sokan azt gondolják, amit én is, mikor először beléptem a terembe: hogy a súlyok emelgetése egy roppant monoton és unalmas tevékenység. Ezt azonban csak addig gondoljuk így, amíg rá nem jövünk, hogy a lehetőségek tárháza szinte kimeríthetetlen. Most már rengeteg konditerem van, ami közül választhatunk, így valószínűleg mindig találkozunk számunkra még új kihívást jelentő gépekkel. Másrészt azt gondolom, hogy a mi sportunk az „igazság órája”. Itt nem tudsz magadnak hazudni! Amennyi energiát belefektetsz az edzésekbe, annyira leszel eredményes. Emellett pedig nagyfokú önfegyelemre is nevel!
A beszélgetést pedig az egyik kedvenc idézetemmel zárnám: „Train hard, win easy!”
Fotó: Roland Kiss- Sunshine Photo
Szilveszter Zoltán