Táplálék kiegészítők
Tények és tévhitek: a fehérje
Most aztán tényleg lerántjuk a leplet a kedvenc makrónkat övező legendákról!
1. TÉVHIT: NINCS KÜLÖNBSÉG FEHÉRJE ÉS FEHÉRJE KÖZT!
Az igazság: Ennél ostobább általánosítást még nem pipált a táplálkozástudomány hosszú története, mivel molekuláris szinten számtalan típusú fehérje létezik. Úgy tűnik, a legtöbb fehérjékkel kapcsolatos vita mégis az izolátum vs. koncentrátum, a gyors felszívódású vs. lassú felszívódású, és a tejsavófehérje vs. kazein dikhotómiák köré csoportosul. Az egyes készítmények dobozán úton-útfélen találkozunk ezekkel a fogalmakkal, de vajon tényleg tudjuk, hogy mit jelentenek?
Az izolátum előállításakor, ahogy a neve is mutatja, leválasztják az egyéb nem-fehérje komponenseket, azaz bizonyos mikroszűrők segítségével fizikailag „elszigetelik”, izolálják, majd ioncserével tisztítják a fehérjét. A koncentrátum pedig tulajdonképpen sűrítmény, ami szintén szűréssel készül, de kevesebb lépésben. Az izolátumok éppen ezért „tisztábbak”, azaz legalább 90%-ban fehérjét, laktózt és koleszterint viszont szinte egyáltalán nem tartalmaznak, míg a koncentrátumban több a tejcukor és a zsír, és alacsonyabb (feldolgozástól függően 30-80%) a fehérjetartalma, viszont némileg megfizethetőbb.
A felszívódás lényegében az emésztés sebességét jelenti. A gyors felszívódású fehérjék hamarabb eljutnak az izmokhoz, ezért ideális táplálékul szolgálhatnak az „éhező izmoknak” egy edzés közbeni vagy utáni turmix formájában. A lassú felszívódású fehérjéket viszont éppen ezért érdemes éjjel, lefekvés előtt felhörpinteni.
Na de mi az a kazein? Ugyanúgy a tehéntejből nyerhető, mint a tejsavó. Ez az emlősök tejében (az emberi anyatejben is) megtalálható fehérje, és a sajt fontos összetevője. A teljesség kedvéért pedig a tejsavó a túrókészítés íróhoz hasonló mellékterméke. (Aki emlékszik még a középiskolából…)
Ha nem tervezel nagybevásárlást a proteinporokból, keresd meg a célodnak megfelelő tejsavó-kazein arányt, és igyekezz minőségi termékeket választani, amelyekkel a legtöbb kalóriát a fehérjéből nyered.
2. TÉVHIT: A TÚL SOK FEHÉRJE KÁROSÍTJA A VESÉT
Az igazság: Ezt valami piás haverod mondhatta az ötödik pálesz után, aki jobban tenné, ha inkább az alkohol vesére gyakorolt hatását vizsgálná. Ha mégis elhitted neki, lehet, hogy te sem voltál már szomjas. Félre téve a tréfát, a mítosznak nagy valószínűséggel az szolgált alapjául, hogy – mint minden étrendi változás – a megnövekedett fehérjebevitel is logikusan változást idéz elő a kiválasztó rendszerben, a vese funkciója megváltozik, mivel intenzívebben szűr (hiperfiltráció lép fel), amit egyesek a stresszhelyzetre adott kóros reakciónak tulajdonítanak, de sokkal többen gondolják, hogy ez egy normális adaptív válasz, azaz a terheléshez alkalmazkodva a vese is jobban végzi a munkáját. Egyre több és merészebb tudományos kísérletet végeznek, amelyek során az alanyok huzamosabb időn keresztül magas fehérjetartalmú étrendet követnek, és egyiknél sem tapasztaltak még vesekárosodást. Vesebetegségek esetén valóban léphetnek fel problémák, de ilyenkor nem a fehérje jelenti a legnagyobb gondot. Szóval nagyjából egyelőre azt mondhatjuk, hogy ha nem volt még dialízised, és nem nyomsz magadba napi fél doboz port szárazon, semmi bajod nem lesz, ha egészségesen és fehérjedúsan táplálkozol.
Igaz viszont, hogy a sok fehérje megemésztéséhez sok vizet is kell innod. De a kellő folyadékbevitelre talán nem kell külön felhívnunk a figyelmed. (Khm, ugye?)
3. TÉVHIT: FŐZÉSKOR A FEHÉRJE DENATURÁLÓDIK
Az igazság: Főzéskor a fehérje nem veszti el biokémiai hatását, azaz a porból nem tudod kifőzni a fehérjét, és füstpontja sincs, mint az olajoknak (ahol már égnek és toxikussá válnak). Csak gondolj egy jó szelet marhasteakre: ha nem égeted szénné, jól átsütve semmivel sem tartalmaz kevesebb fehérjét, mint nyersen vagy angolosan elkészítve. Egy zaftos véres szelet következésképp sajnos nem az izomtömeget, csak a fertőzések veszélyét növeli.
Használd a fantáziád! Ha már unod a shake-et, számtalan fehérjeporból készült palacsinta-, muffin-, gofri- vagy süteményreceptet találhatsz a neten.
4. TÉVHIT: A FEHÉRJE NEM HIZLAL
Az igazság: Ha nem használod el a bevitt fehérjét, a tested a fölösleget olyan molekulákra bontja, amelyek végül ugyanúgy glikolízisen mennek keresztül, mint a szénhidrátok, és a tartalék energia tudjuk, hogy hova megy. A tömegnövelés stimmel, csak épp nem az izmokban...
5. TÉVHIT: A TEJSAVÓ ÉS A KAZEIN FELPUMPÁLJA A CSAJOKAT
Az igazság: Attól, hogy a szóját gyakran emlegetik hormonális összefüggésben (fitoösztogén természete miatt például állítólag enyhíti a menopauza tüneteit), nem kell megijedni: a fehérjeportól nem lesz széles a csajok válla! Tény, hogy a valódi változást csak TE magad vagy képes meghozni, úgyhogy nem kell ezt sem túlzásba vinni, mert hiába tömi valaki a fehérjét, mozgás nélkül nem a legjobb formáját fogja elnyerni.
6. TÉVHIT: AZ ÁLLÓKÉPESSÉGI SPORTOKHOZ NEM KELL SOK FEHÉRJE
Az igazság: Ennyi erővel a halaknak sem kéne enniük, hiszen sosem futnak. A lassú izomrostok építéséhez hosszabb edzések kellenek, mint mikor valaki célzottan gyúr, de ez nem jelenti azt, hogy a testének ne volna szüksége alapvető építőkövekre! A fehérje az egyik univerzális makrotápanyag, az emberi testet alkotó második fő makromolekula. Tudtad, hogy testünk általában kb. 70 % vízből, és mintegy 20 % fehérjéből áll, és csak a maradék 30% oszlik meg a zsír, szénhidrátok és ásványi anyagok között? A legtöbb ember a hanyag vagy kapkodó táplálkozás miatt egyébként is egészségtelenül kevés fehérjét fogyaszt, ezért gyakran olyanoknak is javasolnak fehérjeturmixot, akik nem is sportolnak.
7. TÉVHIT(?): A FEHÉRJE PUFFADÁST OKOZ
Az igazság: Ez az első az itt felsorolt mítoszok közül, amely valóban megalapozott. A legtöbb fehérjepor tejszármazékokból készül (tejsavó, kazein, egyéb tej izolátumok), úgyhogy aki érzékeny az ilyesmire, bizony számíthat kellemetlenségekre, ráadásul ha egész nap ezt iszod, az tényleg olyan, mintha literszám vedelnéd a tejet. Mi lehet a megoldás? Egy kiegyensúlyozott diéta szénhidrátokkal, zsírokkal, zöldekkel dúsítva, a minimális laktózt tartalmazó izolátumok, vagy az alacsonyabb biológiai értékű hüvelyes (szója, borsó, csicseriborsó) alapú készítmények segíthetnek, hogy ne gázosítsd el a termet.
8. TÉVHIT: EGYSZERRE MAX. 30 GRAMM FEHÉRJÉT TUDUNK MEGEMÉSZTENI
Az igazság: Most őszintén, szerinted itt lennénk, ha a testünk csak 30 gramm fehérjét volna képes megemészteni egy étkezés alkalmával? Az egyszerű összefüggés csupán annyi, hogy több fehérje megemésztéséhez és hasznosításához több idő szükséges. Emlékszel a kazein és a tejfehérje izolátumok közti különbségre? Egy rendesebb étkezés után is még vagy öt órán át dolgozik a szervezeted, mert az aminosavak folyamatosan kerülnek be a véráramba, és szívódnak fel az izmokhoz. Lassíts egy kicsit!
9. TÉVHIT: A FEHÉRJE NEM TESZ JÓT A GYEREKEKNEK
Az igazság: A gyerekeknek szükségük van fehérjére. Tudományos kutatások újra és újra kimutatják, hogy az igazi ellenség TÉNYLEG a cukor és a zsír, ami hosszú távon is bajt okozhatnak a piciknél. Viszont a gyerekek izomzata a csecsemőkor, azaz az első 18 hónap után gyors növekedésnek indul, azaz a fejlődésben lévő szervezeteknek inkább több fehérjére van szükségük, mert ráadásul az anyagcseréjük is gyorsabb, mint a felnőtteké. A fehérjékkel kapcsolatos legendák régi keletűek, és a modern táplálkozástudomány fényévekkel meghaladta őket.