Fogyás
Minden, amit tudnod kell az édesítőszerekről!
Mindent, amit tudnod kell a cukor titokzatos rokonairól és helyetteseiről, cikkünkben egy helyen megtalálod!
A cukorból származó kalóriák alattomosan és megállíthatatlanul képesek felhalmozódni és lerakódni a legkellemetlenebb helyekre, onnét mérve végső csapást jól megtervezett diétádra és edzéstervedre. Alaptétel. A legtöbb diéta vezérlő elve pedig az odafigyelés és mértéktartás. Ha odafigyelsz az étkezésre, bizonyára elolvasod a címkéket, amikor élelmiszert vásárolsz, és az összetevők közt gyakran találkozol olyan mesterséges édesítőszerekkel mint az aszpartám vagy a szacharin. A cukor e rejtélyes helyetteseit gyakran kárhoztatják tévesen nekik tulajdonított káros hatásaik miatt. A kritika alapját főként azok a 70-es években végzett tudományos kutatások (és patkánykísérletek) máig is kísértő eredményei szolgáltatják, melyek többek közt a szacharint a húgyhólyagrákkal hozták kapcsolatba. Azóta az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet és számos rangos egészségügyi tudományos intézmény is több ízben megerősítette, hogy az édesítőszerek többségének egészségre ártalmas mellékhatásai máig nem nyertek döntő bizonyítást. A két valóban veszélyeket rejtő adalék a szukklaróz vagy más néven splenda, valamint az agávé nektár, de a kutatások szerint mértékkel fogyasztva ezektől sem kell különösebben tartanunk. (Ezen logika alapján viszont a legegészségesebb ételek túlzott fogyasztása is ugyanennyire kockázatos.)
A MAGAS FRUKTÓZTARTALMÚ KUKORICASZIRUP
Kémiai szerkezetét tekintve az édes italokban található magas fruktóztartalmú kukoricaszirup (high fructose corn syrup , azaz HFCS) megegyezik a sima kristálycukoréval. Egy, az American Journal of Clinical Nutritionben 2004-ben megjelent tudományos beszámoló egyenesen a kukoricaszirupot tette az elhízás fő felelősévé. A tanulmányban leírták azt is, hogy a HFCS fogyasztása a hetvenes és a kilencvenes évek között több mint 1000 (!!!) százalékkal nőtt. 2012-ben egy másik kutatás eredménye járta be a világot, amelyben azt is kimutatták, hogy a cukorbetegség jóval gyakoribb azokban az országokban, ahol nagy a kukoricaszirup-felhasználás. Hogy az egy főre jutó kukoricaszirup-fogyasztásban természetesen akkor is az Egyesült Államok álltak az élen, valószínűleg senkit nem lep meg, de mielőtt nagy mellénnyel előhozakodnánk a sztereotípiákkal, vajon kitalálod-e, melyik ország állt a dobogó második fokán? Bizony, kishazánk igencsak kitett magáért, és akkoriban többek közt Szlovákiát, Kanadát, Bulgáriát és Argentínát sikerült magunk mögé utasítanunk, szintén előkelő helyekre. Ennek oka természetesen az, hogy a kukoricaszirup nagy mennyiségben sokkal olcsóbban beszerezhető, és fajlagosan édesebb, mint a cukor. Ezen kívül a fruktóz miatt hosszabb ideig eltartható, és megsütve ínycsiklandó barnás színt kölcsönöz az ételnek. Leggyakrabban ketchup, kekszek, sütik, öntetek és édes üdítők ízesítésére használják, hazánkban ezek szerint különösen nagy előszeretettel.
Még egy fontos megjegyzés. Hogy az ital formájában fogyasztott kalória még a szilárd formájúnál is veszedelmesebb, jól példázza az amerikai mezőgazdasági minisztérium kimutatása, mely szerint az amerikaiak átlagos napi kalóriafogyasztása a 70-es évek óta 24 %-kal nőtt. Nem gondolnánk, de ebből állítólag napi 450 kalória édes üdítőkből származik, és ilyen mértéknél sajnos teljesen mindegy, hogy kukoricasziruppal vagy más cukorral készült az ital. Az üzenet tehát: ha teheted, ne nagyon fogyassz édes üdítőket, mert sajnos – nem lehet elégszer hangsúlyozni – mi magyarok ebben is igencsak az élbolyban vagyunk.
ASZPARTÁM
Gyűlöljük vagy szeretjük, az aszpartám nevű mesterséges édesítőről mindannyian hallottunk már, hiszen számos népszerű termék édesítője. Találkozhatsz vele cukormentes feliratú alkoholmentes és alkoholos italokban, desszertekben, édességekben, lekvárokban, gyümölcs- és zöldségkonzervekben, NutraSweet, Equal és Canderel néven is. Sokan azonban nem tudják, hogy az aszpartám ugyanannyi cukrot és kalóriát tartalmaz, mint a sima cukor, a trükk megint csak annyi, hogy fajlagosan édesebb, ezért gyakran használják diétás üdítőitalokban. A Pepsi például idén áprilisban bejelentette, hogy diétás verziójában nem használ többé aszpartámot, mert nem akar bizalmatlanságot kelteni a fogyasztókban, akik amiatt aggódnak, hogy mivel a szervezet az aszpartámot formaldehiddé bontja, rákot okozhat. Az Amerikai Vegyészek Társasága azonban némileg fellépett a vádak ellen, mondván, hogy 3-4 deci gyümölcslé legalább annyira megemeli a formaldehidszintet, mint egy kis doboz szénsavas üdítő. Bár a mindennapokban a formaldehid szó hallatán a csípős szagú szövettartósító jut eszünkbe, nem kell pánikba esnünk, mert kis mennyiségben a testünkben is természetes módon termelődik az aminosavak előállításakor. A fölösleg, amit a szervezet mégsem használ fel az aminosavak előállításához, hangyasavvá bomlik, és a salakanyagokkal együtt távozik, vagy pedig a szén-dioxid és víz által teljesen lebomlik.
Félnivalójuk lényegében egyedül azoknak van, akiknek a szervezete a fenilketonuria nevű recesszíven öröklődő genetikai anyagcserezavar folyományaként nem képes a fenil-alanin aminosav lebontására, mert maga a fenil-alanin is az aszpartám egy melléktermékeként jön létre a testünkben.
SZACHARIN
A szacharin az egyik leggyakrabban használt energiamentes szintetikus édesítőszer. Még a 70-es években bizonyos patkánykísérletek a húgyhólyagrákkal hozták kapcsolatba, ezért kötelezővé tették az adalék okozta lehetséges kockázat feltüntetését a tartalmazó termékek csomagolásán. A kutatási eredmények publikálása okozta hatalmas botrány számos további további kutatást szült, melyek kimenetele mindenkit meglepett. Fontos ugyanis, hogy az eredeti kísérleteket patkányokon végezték, az állatok vizeletének összetétele természetéből fakadóan különbözik a miénktől pH-értékében, valamint magas kalcium-foszfát- és fehérjetartalmában.
A 90-es években aztán az amerikai Nemzeti Toxikológiai Program és a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) is vérszemet kapott, hogy behatóbban foglalkozzék az üggyel, és kimondták a végső ítéletet: a szacharin nem rákkeltő. Ezen felbuzdulva aztán az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) leszedte a veszélyes adalékok listájáról.
A szacharin rossz híre azóta is megmaradt, de a Floridai Egyetem egyik kutatója nemrég azt kezdte pedzegetni, hogy a szacharin nemhogy nem rákkeltő, de akár segíthet is a rák megelőzésében, mert a szacharintartalmú gyógyszerek talán képesek deaktiválni a rákot okozó fehérjét. Vajon milyen újabb meglepetéseket tartogat még a tudomány csodálatos világa?
AGÁVÉ SZIRUP
Iszonyú trendin hangzik, és a sivatagi növény megjelenése is igazán dizájnos, mégis ki kell ábrándítsunk: az agávé nektár valójában nem más mint magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, amiről már volt szó az imént. Nagy körülötte a hype, mert gluténérzékenyek is fogyaszthatják, és alacsony a glikémiás indexe, ezért a diabetikus adalékok közé szokás sorolni. Nem árt azonban tudni, hogy azért alacsony a glikémiás indexe, mert glükóz helyett nagyrész fruktózból áll, annak is a folyékony formájából, amely tulajdonképpen így a legmagasabb fruktóztartalmú édesítővé teszi.
Az agávé növény édes ízéért egy inulin nevű poliszacharid felel, amelynek valóban vannak jótékony hatásai. Feldolgozása során azonban a benne lévő enzimek az inulint irgalmatlan magas koncentrációjú fruktózra bontják. Dr. Ingrid Kohlstadt, a Huffington Post, az American College of Nutrition és a Johns Hopkins School of Public Health elismert munkatársa szerint: „Az agávé szirup tulajdonképpen színtiszta fruktóz, azaz remek marketinggel eladott feldolgozott cukor.”
Tanulság: A mértéktelenül fogyasztott agávé vagy más magas fruktóztartalmú édesítők felboríthatják az egészséges anyagcserét. A tanács a régi: nem kell démonizálni, de tarts mértéket!
SZUKRALÓZ
A szukralóz vagy splenda nulla kalóriát tartalmaz, viszont a szacharinnál kétszer, az aszpartámnál háromszor, az asztali cukornál (szukróz) pedig sokszázszor édesebb. A Journal of Toxicology and Environmental Health-ben megjelent egyik tanulmány szerint azonban káros hatásai lehetnek a szervezetre. Korábbi kutatásokban arra jutottak, hogy a szukralózt a szervezet nem képes megemészteni, de a legfrissebb eredmények cáfolják ezt. A szukralóz igenis lebomlik, de tény, hogy a folyamat során legalább 50 %-kal csökken a jótékony gyomorbaktériumok száma, így bizonyos gyógyszerek hatását gyengíti, mivel csökkenti a gyomor felszívó kapacitását. Amikor pedig főzésre vagy sütésre használjuk, a szukralóz kloropropanol nevű toxikus vegyületekre bomlik.
Fogkímélő és diabetikus jellege miatt azonban nagyon gyakori cukorhelyettesítő, főként cukorkákban, édességekben, konzervekben, befőttekben találkozhatsz vele.
ÚJ ALTERNATÍVÁK: A CUKORALKOHOLOK
A cukoralkohol szintén számos cukormentes élelmiszer kedvelt édesítője, amely poliol nével sok gyümölcsben és zöldségben a természetben is előfordul. A termékcsomagoláson és önmagában is általában az eritriol, glicerol, izomalt, laktit(ol), mannit(ol), szorbit(ol), xylit(ol) vagy a hidrogénezett keményítő-hidralizátumok feliratokat érdemes keresned. A tudomány mai állása szerint ma ők képviselik az egyik „egészséges” alternatívát az egyéb mesterséges édesítőkkel szemben, mivel könnyen energiává alakíthatók anélkül, hogy inzulinválaszt váltanának ki, mert a glükóz és a kalóriadús cukrok feldolgozása jelenlétükben lassul. A cukoralkoholok kalóriatartalma grammonként 0-3 között mozog az asztali cukor grammonkénti 4 kalóriájával szemben. (A csomagoláson feltüntetett nettó kalóriaérték a kalóriát tartalmazó szénhidrátokat jelöli. Ez alapján: összkalória – rost – cukoralkohol = nettó kalóriaérték.)
Persze a cukoralkoholok fogyasztását sem szabad túlzásba vinnünk. Attól, hogy egyelőre ezek jelentik az egészséges alternatívát, ha reggelente bedobsz 5-6 fehérjeszeletet, jó eséllyel fájni fog a hasad. Jó hír viszont, hogy a cukoralkoholok a sima cukorral és sok édesítővel ellentétben nem a fogaidat sem veszélyeztetik.