Stilus

Nagy Péter azt mondta róla, hogy ő a magyar Erősember sport atyja. És, ha egy tizennégyszeres magyar bajnok olimpikonunk mondja ezt, nincs okunk kételkedni.

De, figyelj! Ez a cikk rólad fog szólni. Tudom, hogy itt ül melletted a Peti De neki természetesen egy külön írást fogunk szentelni. Különben is, ha ti ketten nekiálltok, akkor kő kövön itt nem marad. Szét trollkodtok mindent…

Kicsoda? Már megbocsáss, ilyet sohasem szoktunk!

Nem hát. Az előbb is a Cutler Power Challenge-n szem nem maradt szárazon. Tudom jól, mit csinálsz a Strongman versenyeiden is… Nem beszélve a Sport tv szakkomentátori szerepkörödről.  Na, szóval, mehet?

Hát, ha te így akarod, mehet…

A  Strongman versenyzés, versenyeztetés, versenyszervezés nem feltétlenül egy nyugdíjas állás, mégis én azt gondoltam, hogy van egy határ, ahonnan nincs tovább. Az ember megelégszik az eredményeivel, emlékeivel. Beül egy párás hajnalon a Sziget-közben horgászbotjaival egy ladikba és hagyja, hogy a Duna ringassa. Miért nem mész már nyugdíjba?

Most ezt éppen neked mondjam?  Aki ebbe nőtt fel, aki ebbe egyszer belekerült az nem tudja ezt abbahagyni.  A versenyzés nyilván nem megy olyan durván, mint azelőtt. De ebből kiszállni nem lehet. Most sajnos volt egy kis sérülésem, és ki kellett hagynom egy kis időt. De úgy néz ki, hogy ez rendbe jött. Mondtam is a mesternek, hogy kezdhetjük.

És ebbe a sok versenyeztetésbe, szervezkedésbe nem lehet beleunni, kiégni?

Biztos lehet, de én ezt szívvel, lélekkel csinálom. Olyan feelingje van, amihez nincs hasonló. Mire kicsit befáradnék, itt a szezon vége. Októbertől van időm regenerálódni. Akkor kezdődik a csuka szezon… Igaz, hogy a télen van egy-két hónap, amikor a horgászás is szünetel, de annál jobban várom már a tavaszt, hogy végre történjen valami. Nekem ez az élet.

Az Erősember sport elterjedése kétségtelenül a te nevedhez fűződik. Hogyan emlékszel a kezdetekre?

1997-ben kezdtük mi, de előtte is voltak már úttörői a sportágnak. Egy-két versenyt már rendeztek akkoriban. Elindultam az egyiken, aztán a másikon és nem volt visszaút. Ulviczky Misi és Lóska Sanyi voltak akkoriban a legjobbak.

A versenyszámokban sok életveszélyes gyakorlat van. Neked melyik volt a kedvenced? Melyikben voltál a legjobb?

Kőgolyóban háromszor állítottam fel világcsúcsot. Én léptem át először a világon a kőgolyó emelésben az 500 fontos határt. 502,5 fontra javítottam a rekordot. Ez ugyebár 228 kg. Ez olyan, mint a 100 méteres síkfutásban a 10 másodperc alatti idő. Persze, azóta már megdöntötték a csúcsomat, de a nevem így azért fennmarad a Strongman sportban. Úgy tudom, hét-nyolc ember szárnyalta eddig túl a teljesítményemet. Thor most emelt 231-et. Nem sokkal több, mint az én legjobbam.  Jelenleg 256 kg a világcsúcs. Brian Shaw tartja, de ő egy másik dimenzió az 56-os lábával és 210 kg-os testsúlyával. Én úgy gondolom, hogy a tehetségem, szorgalmam alapján, ha akkoriban kellő szakmai irányítás alatt készülök, akkor a 240-245 meg lett volna. De persze a sportban nincs, ha, meg volna. Közel sem rendelkeztünk még annyi információval a felkészülések tekintetében, mint manapság. A jó öreg Old School-ból jöttünk, ugyanúgy, mint te…

Igen, aztán én ott is maradtam…

Én is ott maradtam. Az eszközök nem kell, hogy feltétlenül változzanak. A tapasztalat, a hiteles információk, és az ismeretek tekintetében kell előre lépni. Én hiszek abban, hogy mindent lehet jobban csinálni. Sőt, mindig jobban kell csinálni! Mert az jelenti az előrelépést. És csak ez számít igazi sport teljesítménynek.

Úgy emlékszem a Malomkőnyomás is a te számod volt…

Igen, a 140,3 kilós Malomkőnyomásom is nagy eredménynek számított.  De a legbüszkébb a 228-as kőgolyó emelésemre vagyok. Most jöttem haza Californiából, egy versenyről, ahová vendégnek hívtak. Nagyobb ünneplésben volt részem, mint a versenyzőknek.

Tudom, hogy Amerikába jársz haknizni, mint Buffallo Bill egykoron… Érdekelne, hogy így versenyzés nélkül, milyen motivációd van az edzéshez?

Hogy versenyzés nélkül telne az életem, ez ebben a formában nem teljesen igaz. Nem olyan egyszerű ez. Ugyanis, aki egyszer belekóstolt a Strongman viadalok őrületébe, nem mindig bírja ki a partvonalon. Ezért, sok más sorstársammal együtt, létrehoztuk a Legendák Versenyét. Elterveztük, hogy szépen nyugdíjasan évente 1-2 ilyen versenyt rendezünk, hat induló, néhány versenyszám satöbbi. Egy kicsit megtapsoltatjuk magunkat, elhülyéskedünk. Legyen valami.  Na, most ehhez képest ott tartunk, hogy a hatból tizenöt nevező lett, és a helyszínek is megszaporodtak.

Akkor ez egy jó kis verseny sorozat . Nyugalomra nincs esély…

Igen. A sörmeccsből látod mi lett. Na így próbálj meg kiszállni a Strongman-ből!

Most, hogy a legutóbbi sérülésedből felépültél, hogyan készülsz a Legendák Versenyére?

Három-négy alkalommal edzek egy héten. Kamionhúzásban szeretnék virítani az idén. Ezért a tréningjeimet úgy terveztem meg, hogy a kamionhúzásban szükséges mozdulatokat szétszedtem és külön-külön edzek rá. Padra guggolok, vádlizok, húzó, evező mozdulatokat gyakorlok. A szorításomat is külön edzem. Muszáj ezeket a módszereket alkalmaznom. Régebben nekieshettem mindennek és megoldottam fiatalos hévből, erőből. Most már jóval óvatosabbnak kell lennem.

Érhető az óvatosság. Korábban, hogyan élted túl a sérüléseket?

Melyiket, hogyan… Ha visszagondolok, igazából fogalmam sincs, hogy hogyan bírtam ki, mikor 21 napig mozdulatlanul feküdtem a kórházban. 35 nap után álltam fel az ágyból. Akkor is csak két percre… Emlékszel Peti, voltál benn nálam? Őszintén szólva, a mai napig nem tudom, hogy hogyan sikerült ezt az időszakot átvészelni. Főleg úgy, hogy mindenki azt mondta, hogy soha többet nem sportolhatok. Azzal bíztattak, hogy akár jó edző is lehet belőlem. Még annak az évnek a szeptemberében versenyt nyertem… Soha nem szabad feladni.

Köszönjük a beszélgetést!

ÍRTA: FARKAS TAMÁS